Születésnapra gyűltek össze 2024. április 23-án a birtokvédelmi jogalkalmazók a Magyar Birtokvédelmi Szövetség szakmai napján, hogy méltóképp megünnepelhessék az elmúlt tíz évet, melyet az új Ptk. és a birtokvédelmi kormányrendelet megismerésével, alkalmazásával, az ellentmondásaik kibogozásával töltöttek. Ünneplésre ad okot az is, hogy 59 év után, a Közgazdasági és Jogi Kiadó által 1964-ben kiadott dr. Böszörményi-Nagy Endre és dr. Bernáth Zoltán szerzőpáros műveként megjelent Birtok és birtokvédelem című, 271 oldalas kis kézikönyvecske után ismét van mihez nyúlni, hiszen a Gaál János kollégámmal közös művünk 2023 telén jelent meg az ORAC Kiadó gondozásában Birtokvédelmi Kézikönyv címmel (https://orac.hu/Birtokvedelmi_kezikonyv). A szakmai nap nagy vállalása volt, hogy a kézikönyv szerzőpárosaként paragrafusonként tekintsük át a korábbi és a hatályos jogszabályi szakaszokat az azokhoz tapadó joggyakorlattal együtt, a szakmai nap rögzített, szerkesztett változata az áttekintés alapját adó fordítókulcsokkal együtt megrendelhető a (….) linken.
Valódi választási dilemma-e a birtokvédelemért folyamodóknak a közvetlen bírósághoz fordulás lehetősége az eredeti állapot helyreállítása érdekében?
A szakmai napon bővebben foglalkoztunk a hatályos Ptk. 5:7. § (1) bekezdésével, amely a korábbi jogszabályhoz képest nemcsak egy év eltelte után teszi lehetővé, hogy a birtokos közvetlenül bírósághoz forduljon. E azt jelenti, hogy a jogos önhatalmon túl a birtokvédelmi eszköztár második (jegyzői birtokvédelmi eljárás) és harmadik (birtokper) tétele nem lépcsőzetes, kötelezően egymásra épülő, tehát nem előfeltétele a jegyzői eljárás a járásbírósági birtokvédelmi pernek.
Felmerül a kérdés, hogy valós dilemma-e bárki számára, hogy ahelyett, hogy a minden településen elérhető jegyzőnél kezdeményezzen egy 15 napos ügyintézési határidejű, jelenleg illetékmentes eljárást; inkább komolyan elgondolkodjon, hogy ehelyett a nehezebben megközelíthető, illetékköteles és hosszabb eljárási idővel járó járásbírósági pert kezdeményezze? A rendelkezésre álló statisztikák alapján a válasz egyértelműen nem: a korlátozott eszköztárral, a rövid ügyintézési határidővel ugyanakkor a jegyzői birtokvédelmi eljárás egyetlen valós célja mára ténylegesen a perkiváltó szerepkör lett. Valós – anyagi jogi természetű – megoldást a problémára sok esetben nem hoz, a későbbi birtokper komolyabb ügyekben gyakorlatilag elkerülhetetlen. A jegyzői eljárás inkább eljárási jogi kitérő vagy megálló hasonló funkcióval mint pl. egy ideiglenes biztosítási intézkedés a végleges döntéshozatalig, az ideiglenes status quo biztosítása.
Átlagosan évi 6000 jegyzői birtokvédelmi kérelem kerül benyújtása országosan, ez legalább 12.000 fél évente (ha az egy kérelmező – egy ellenérdekű fél modellből indulunk ki, de nyilván tudjuk, hogy ez sok esetben egynél jóval több fél egy eljárásban), mintegy 1500 jegyző van az országban (a Birtokvédelmi Kézikönyvben részletesen bemutatott statisztikák alapján van aki előtt egyáltalán nem indul eljárás és van ahol évi több száz indul egy évben, utóbbiak főleg nagyvárosok és fővárosi kerületek), az évi átlagosan 6000 benyújtott kérelemből átlagosan 4000 elutasító döntés születik (mivel sokan birtokvédelmi köntösbe csomagolják az egyébként teljesen más jogi vagy egyéb eljárásra tartozó sérelmeiket), az évi átlagosan 6000 benyújtott kérelemből 2000 helyt adó döntés születik és átlagosan évente 500 keresetlevelet nyújtanak be járásbíróságok elé a jegyzői döntés megváltoztatása érdekében.
Az évi kérelemszám önmagában csak egy szám, de ha tudjuk, hogy átlagosan ennyi dologi jogi per indul Magyarországon, akkor érezzük igazán hogy mekkora terhet vesznek le a jegyzői birtokvédelmi jogalkalmazók a járásbíróságok válláról. A választási szabadsággal tehát valójában a bíróság tehermentesítése tökéletesen teljesül, mert nagyon kevés birtokvédelemért folyamodó keresi fel közvetlenül a járásbíróságot, így jelentősen leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy évi 6000 ügyindítás helyett a jegyzők jóvoltából a járásbíróságok elé csak évi 500 jegyzői döntés megváltoztatását célzó keresetlevél érkezik.
