Nincs adat
Meghívó - MABIV szakmai nap
2021. november 3.
2021-08-27
Birtokvédelmi teadélután - meghívó és jelentkezési lap
M E G H Í V Ó
2021-03-18
MEGHÍVÓ - Közigazgatási hatóságok a birtokvédelem és környezetvédelem szorításában, különös tekintettel a levegővédelemre
EMLA és MABIV közös szakmai nap
2020-02-18
Birtokvédelmi szakmai nap - jelentkezés formanyomtatvány
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség „Állatvédelem a birtokvédelemben,
2019-05-29
Birtokvédelmi szakdolgozat 2018.
Örömmel segítettünk Kiss Tamás joghallgatónak (ELTE-ÁJK) birtokvédelmi témájú szakdolgozata megírásához, gratulálunk az elkészült műhöz!
2018-05-09
Módszertani útmutató jegyzői birtokvédelmi eljáráshoz 2018.
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatálybalépésével több fontos kérdés merült fel (elsősorban a birtokvédelmi döntések végrehajtásánál) a jegyzői birtokvédelmi eljárással kapcsolatban, melyekhez a szaktárca egy pályázat keretében elkészített módszertani útmutatóval ad segítséget a jegyzői kar részére.
2018-05-09
IM szakmai álláspont 2018.
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatálybalépésével a jegyzői birtokvédelmi döntések végrehajtásával kapcsolatban felmerült a kérdés: a birtokvédelmi kormányrendelet "a jegyző gondoskodik a végrehajtásról" fordulata kivételt képez-e az Ákr. hatálya alól, avagy az Ákr-t alkalmazva ezentúl a jegyzői birtokvédelmi döntéseket az általános állami végrehajtó (NAV) fogja végrehajtani? Az IM hivatalos állásfoglalásnak nem minősülő, de jogalkalmazókat segítő szakmai álláspontja az, hogy a birtokvédelmi kormányrendelet vonatkozó szakasza kivételt képez az Ákr. alól.
2018-05-09
NAV szakmai álláspont a jegyzői birtokvédelmi döntések végrehajtásáról 2018.
Az Ákr. 2018. január 1-jei hatálybalépésével felmerült a kérdés, hogy a jegyző birtokvédelmi döntéseit továbbra is maga hajtja-e végre, tekintettel a birtokvédelmi kormányrendelet "a jegyző gondoskodik a végrehajtásról" fordulatára, vagy pedig az Ákr-ben foglalt általános állami végrehajtó szerv (NAV) feladata lesz az januártól. A NAV hivatalos állásfoglalásnak nem minősülő szakmai álláspontja szerint a birtokvédelmi kormányrendelet vonatkozó szakasza kivételt képez az Ákr. szabálya alól, a jegyző továbbra is maga hajtja végre birtokvédelmi döntéseit.
2018-05-09
Helyesbítési jelzés a HVG-ORAC kiadó felé
Birtokvédelemmel kapcsolatos hiba a Petrik Ferenc (szerk.): Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata (HVG-ORAC 2017.) c. kiadványban: A kiadvány 165. oldalán a szakértővel kapcsolatos szabályok részletezése során azt írja, hogy közigazgatási eljárásban szükséges lehet szakértő kirendelése, és példának azt hozza fel, hogy a "telekhatárral kapcsolatos birtokháborítási ügyben szükség lehet szakértő kirendelésére annak érdekében, hogy a kérelmező által előadott birtoksértő használati állapot az ingatlan-nyilvántartási térképen feltüntetett telekhatárhoz viszonyítottan fennáll-e". Tekintettel arra, hogy a birtokvédelmi kormányrendelet nem teszi lehetővé szakértő kirendelését a jegyzői birtokvédelmi eljárásban, az Ákr. szakértőre vonatkozó szakaszai pedig nem alkalmazhatóak a jegyzői birtokvédelmi eljárásban, a szerző megállapítása téves. A hibát jeleztük a kiadó felé.
2018-05-09
Jegyzői birtokvédelmi eljárás illetékével kapcsolatos NGM állásfoglalás 2018.
A korábbi joggyakorlattal részben ellentétes következtetésre és szakmai véleményre jutott az NGM szakmai állásfoglalásában: korábban a birtokvédelmi kérelmet benyújtó fél által lerótt illetéket mint előlegezett eljárási költséget kezelték a jegyzők, ha a kérelmet elutasították, az előlegezett költség a kérelmet benyújtón maradt, amennyiben a kérelemben foglaltaknak helyt adtak, úgy az előlegezett költség neki visszajárt, és a marasztalt fél viselte véglegesen az illetéket (ez pedig egy NAV-on keresztül történő visszautalással és a marasztalt fél NAV felé történő teljesítésre kötelezésével történt). Az NGM álláspontja szerint a birtokvédelmi kérelmet benyújtó fél véglegesen vállalja az illetékköltséget és a javára történő döntés esetén a marasztalt fél neki közvetlenül fizeti meg annak összegét. Adós marad az állásfoglalás annak megválaszolásával, hogy amennyiben a marasztalt fél nem fizeti meg a kérelmet benyújtónak az összeget, az milyen módon és kinek a segítségével hajthatja be rajta azt.
2018-05-09
Follow